Hogyan formálják a jogi szabályozások az elektromos autók forradalmát?
2021 első félévében a teljesen elektromos és hibrid autók globális eladásai elérték a 2,6 milliót, mely az előző évhez képest 160%-os emelkedést jelent. Ha figyelembe vesszük, hogy a teljes autópiaci növekedés csupán 26% volt, jól látható, hogy a mérleg nyelve egyre kevésbé billen a robbanómotoros autók felé. Az elektromos autók piacának jelenlegi becslései szerint 2027-re 33,6% teljes növekedés várható, az iparág teljes értéke pedig meghaladhatja a 2.500 milliárd dollárt.
Ez a növekedés nagyban köszönhető a különböző jogi és kormányzati intézkedéseknek, melyek célja a károsanyag-károsanyag kibocsátás csökkentése. Bár a fogyasztói kereslet és a klímatudatos piacot megszólítani igyekvő autógyártók általános stratégiái is tényezők, az elektromos autók elterjedésének oka az, hogy a kormányok világszerte lehetetlenné tették az autógyártók számára, hogy kizárólag a belső égésű motorral teljesítsék a jelenlegi kibocsátási célokat.
Közel a vég a belsőégésű motorok számára
A 2020-ban életbe lépett jogszabályok azt jelzik, hogy a hagyományos belsőégésű motorok végnapjai látótávolságba kerültek. A legambiciózusabb célok Európában, ezen belül is Norvégiában fedezhetők fel. A norvég állam 2025-től betiltja az új benzines és dízel autók eladását. Az Egyesül Királyság sem sokkal marad el, hiszen ők ugyanezt a szabályozást 2030-tól tervezik bevezetni. Kína és az Egyesült Államok is kitűzött célokat a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére a közlekedésben, bár ezek nem olyan szigorúak, mint az európaiak.
Bár a globális jogszabályi változások állandó vitatémát adnak, a tervek nagyban függenek a lítium-ion akkumulátorokhoz kapcsolódó gyártási és fejlesztési kapacitásra. A károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szabályozás azonban nem az utolsó alkalom, hogy a kormányok beavatkoznak az autóiparba, különösen a lítium-ion akkumulátorok tekintetében.
Bár a globális jogszabályi változások állandó vitatémát adnak, a tervek nagyban függenek a lítium-ion akkumulátorokhoz kapcsolódó gyártási és fejlesztési kapacitásra. A károsanyag-kibocsátásra vonatkozó szabályozás azonban nem az utolsó alkalom, hogy a kormányok beavatkoznak az autóiparba, különösen a lítium-ion akkumulátorok tekintetében.
A lítium-ion akkumulátorok gyártására vonatkozó jogszabályok
Az elektromos autókra van átállás (szó szerint) kivette a hatalmat az autóipari gyártók kezéből és átadta a lítium-ion akkumulátorok fejlesztőinek és gyártóinak kezébe. Míg az autógyártók saját motorjaikkal és hajtásláncukkal differenciálódhattak, most - hacsak nem fektetnek be nagy összegeket az akkumulátorok fejlesztésébe vagy nem lépnek partnerségre - harmadik felekre kell hagyatkozniuk. Jelenleg pedig a világ akkumulátorainak nagy részét egy viszonylag kis csoport ázsiai székhelyű vállalat gyártja.
A kormányok, amelyek meg akarják védeni hazai piacaikat, és elégedetlenek a nemzetközi kereskedelemtől való ilyen mértékű függőséggel közbelépnek, és olyan jogszabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik, hogy a hazai autógyártók által használt akkumulátorok egy részét (részben) helyben állítsák elő. Például 2024-től Európán belül a Li-ion akkumulátorok kulcsfontosságú alkatrészeinek, mint pl. anódok az EU-n belülről kell beszerezni. 2027-től ez az akkumulátor alkatrészek 100%-ára vonatkozik. A fontos akkumulátor alkatrészek importját tovább nehezítendő az EU betiltja az olyan importokat, melyek nem felelnek meg a szigorú „zöld szabványoknak”.
Amerika szintén egy helyi ellátási lánc létrehozásán dolgozik, mivel az USMCS szabályok már 2020 júliusa óta hatályban vannak, mely szerint: az autóalkatrészek 75%-át helyben kell beszerezni. Mivel az elektromos és hibrid autók akkumulátorai az autók értékének 40%-át teszik ki, e szabály kikényszeríti a helyi akkumulátor gyártást. Ez az európai és amerikai akkumulátor gyártók számára valós lehetőséget teremt arra, hogy a következő években új ellátási szerződéseket kössenek vagy partnerségre lépjenek az autógyártókkal.
A kormányok, amelyek meg akarják védeni hazai piacaikat, és elégedetlenek a nemzetközi kereskedelemtől való ilyen mértékű függőséggel közbelépnek, és olyan jogszabályokat fogadnak el, amelyek megkövetelik, hogy a hazai autógyártók által használt akkumulátorok egy részét (részben) helyben állítsák elő. Például 2024-től Európán belül a Li-ion akkumulátorok kulcsfontosságú alkatrészeinek, mint pl. anódok az EU-n belülről kell beszerezni. 2027-től ez az akkumulátor alkatrészek 100%-ára vonatkozik. A fontos akkumulátor alkatrészek importját tovább nehezítendő az EU betiltja az olyan importokat, melyek nem felelnek meg a szigorú „zöld szabványoknak”.
Amerika szintén egy helyi ellátási lánc létrehozásán dolgozik, mivel az USMCS szabályok már 2020 júliusa óta hatályban vannak, mely szerint: az autóalkatrészek 75%-át helyben kell beszerezni. Mivel az elektromos és hibrid autók akkumulátorai az autók értékének 40%-át teszik ki, e szabály kikényszeríti a helyi akkumulátor gyártást. Ez az európai és amerikai akkumulátor gyártók számára valós lehetőséget teremt arra, hogy a következő években új ellátási szerződéseket kössenek vagy partnerségre lépjenek az autógyártókkal.
Az elhasználódott akkumulátorokra vonatkozó jogszabályok és biztonsági aggályok
Miközben a Li-ion akkumulátorok gyártása jogszabályi keretek közé kerül, az elhasználódott akkumulátorokra vonatkozó irányelvek is életbe lépnek. A legjelentősebb az Európai Bizottság által javasolt Green Deal. Ez az ambiciózus, új jogszabály az akkumulátorok valamennyi típusával kapcsolatos társadalmi, gazdasági és környezeti kérdésekkel kíván foglalkozni.
A jogszabály az Akkumulátor Direktívát (2006/66/EC) pótolja majd és főként a li-ion akkumulátorok várható környezeti hatásainak minimalizálására fókuszál. Bár az összes iparág valamennyi akkumulátortípusára vonatkozik, a lítium-ion akkumulátorok meghatározó szerepe az elektromos járművek piacán azt jelenti, hogy a javasolt jogszabályok nagy része közvetlenül az autógyártókra vonatkozik, többek között:
- Új kategória bevezetése az elektromos autók akkumulátorainak számára
- A kobaltot, ólmot, titániumot vagy nikkelt tartalmazó elektromos- és gépjármű-akkumulátorok esetében kötelezően feltüntetendő újrahasznosított tartalom minimális szintje.
- A lítium-alapú akkumulátorok új újrahasznosítási célkitűzései: 65% 2025-re és 70% 2030-ra.
- Az elektromos járművek akkumulátorainak újrahasznosítására és második életciklusra történő újragyártására vonatkozó követelmények
- 2027 januárjától az elektromos járművek akkumulátorainak olyan akkumulátor-kezelő rendszert kell tartalmazniuk, amely megkönnyíti az állapotuk és élettartamuk meghatározását.
Egy másik vizsgált terület a növekvő lítium-ion akkumulátorok térfogatának és energiasűrűségének potenciális tűzveszélye. Ezzel kapcsolatban mind a kormányok, mind a tűzvédelmi szervezetek elkezdték a jogszabályok és tűzoltási szabályok frissítését, hogy megfeleljenek a követelményeknek. Az Egyesült Királyság kormánya például 2020-ban felülvizsgálta a háztartási akkumulátoros energiatároló rendszerek biztonsági kockázatait. Ezek olyan háztartási li-ion akkumulátorok, amelyeket megújuló energiaforrással, azaz napelemekkel együtt használnak az energia későbbi felhasználásra történő tárolására. Azóta több új szabvány is hatályba lépett az Egyesült Királyságban az ilyen rendszerek biztonságának biztosítása érdekében, például az IEC 62485-5:2021, amely a helyhez kötött lítium-ion akkumulátorok biztonságos üzemeltetésére vonatkozik. A lítium-ion akkumulátorok tűzveszélyének csökkentésére lényegében tehát az ideális módszer a legjobb minőségű gyártás biztosítása.
Felkészülés a zöld változásra
Az Angelantoni Test Technologies (ACS) régóta élen jár a zöld átállásban, melynek részükről az egyik legfontosabb eleme a hagyományos fluorozott hűtőgázokról a CO2-ra (R744) való váltás, amelynek GWP-je (globális felmelegedési potenciálja) 1.
bővebben
Lökéshullám spektrális elemzése
A „Shock Response Spectra” fogalmat Dr. Maurice Biot alkalmazta először 1932-ben a földrengések jellemzésére, de széleskörű elterjedésére a hidegháború és a nukleáris fegyverek hatásainak kutatására kezdték alkalmazni elsősorban az amerikai haditengerészetnél az 1960-as években. A szimuláció során mind az ágyú lövések, mind a találatok, illetve a víz alatt robbanó töltetek által okozott mechanikai lökések súlyosságának mutatójaként használták.
bővebben
17. Nemzetközi Mocon Konferencia
Idén immár 17. alkalommal kerül megrendezésre a csomagolásvizsgálat témakörével foglalkozó Nemzetközi Mocon Konferencia, ezúttal a németországi Höhr-Grenzhausenben.
bővebben
Kérdezz-felelek Matt Kreiner termékmenedzserrel a Hitachi új, FT230 XRF készülékéről
Matt Kreiner a Hitachi bevonatelemző készülékeinek gyártásáért felelős termékmenedzser. Munkája során A Hitachi világszerte jelenlévő, különböző iparágakban tevékenykedő, bevonatokkal dolgozó felhasználói hálózatára fókuszál és igyekszik új megoldásokat találni azokra a kihívásokra, melyekkel a partnerek a napi munka során szembesülnek. A cégnél töltött 19 éve során jelentős tapasztalatot szerzett az XRF technológiával kapcsolatban és számos különböző szerepben próbálhatta ki magát.
bővebben
Új keménységmérővel bővült cégünk tesztkapacitása
Cégünk egyik fontos projektje a testORG, melynek keretében nem csupán a hazai laboratóriumok tesztkapacitását igyekszünk összefogni és egyszerűen elérhetővé tenni partnereink számára, de egyben saját laboratóriumunk eszközparkját és mérőkapacitását is folyamatosan növeljük. A már meglévő eszközök mellé nemrég sikerült beszereznünk egy új Innovatest Falcon 600 keménységmérőt, mely várhatóan fontos részét képezi majd a repertoárunknak. Az alábbiakban a készülékről találhatnak néhány alapvető információt.
bővebben
A tisztaságvizsgálat főbb típusai
A felület tisztasága szinten minden felületkezelő gyártási eljárás, bevonatfelvitel előtt kritikusan fontos. A szennyeződések forrása szerteágazó. Olajmaradék egy gyártó gépből, lerakódások, salakok a gyártási eljárásból, hűtő- és korróziógátló folyadékok, korróziós lerakódások, vagy akár emberi érintésből származó szennyeződés olyan sokszor láthatatlan problémát okoz, ami nehezíti a felületkezelők munkáját. Az ilyen szennyezők ronthatják a bevonat tapadását, a felület egyenletességét, némely esetben korrózióhoz, vagy mechanikai meghibásodásokhoz vezethetnek. Az alapanyagtól, a termék méretétől, az alkalmazás típusától függően számost tisztítási eljárást találunk, de hogy történik ezeknek a minőség ellenőrzése?
bővebben