Színérzékelés 1. rész - A fény hatása
Ha a színek érzékeléséről van szó, bizton állíthatjuk, hogy a szemek megtéveszthetők. Ezt részben az agyunk okozza, mely óriási mennyiségű információval szembesül és igyekszik ebből a lehető legtöbbet fel is dolgozni. A jelenség emellett magyarázható akár genetikai, akár környezeti okokkal is. Ami tény: a színeket mindannyian egy kicsit másképp látjuk. De mindezek felett, a legnagyobb hatással az általunk érzékelt színekre mégis a fény van. Anélkül, hogy túlságosan szakmai mélységekbe merülnénk, beszéljünk kicsit arról, hogy a fény hogyan befolyásolja színérzékelésünket.
RGB színkörök
A fény hőmérséklete
A látható színspektrum, amit sokan szivárványként ismernek (RGBIV) kb. 380 és 720 nanométer közötti hullámhosszú fényt tartalmaz és három fő színre bontható: piros, zöld és kék. Ezeket a színeket különféle kombinációkban keverhetjük össze, mellyel aztán millió és millió egyéb, csodás színt kaphatunk. Ha egyenlő arányban keverjük össze őket, a kapott színt fehérként érzékeljük. Ez az alapja az additív – RGB – színmodellnek és az emberi színlátásnak is.
A fehér nem egyenlő a színek hiányával
Bármilyen furcsán is hangzik, maguk a tárgyak nem rendelkeznek színnel. Vannak azonban különböző tulajdonságaik, melyek meghatározzák, hogy milyen hullámhosszú fényt nyelnek el és melyeket verik vissza. A szemünkbe lényegében a visszavert fény(ek) keveréke jut és ezáltal érzékeljük a színeket.
Gondoljunk csak egy utcai lámpa alatt parkoló piros autóra. A halogén izzó fénye megcsillan a felületén, mégis csupán a piros színt látjuk. Ez azért lehetséges, mert az autó festése elnyeli a fehér fény zöld és kék sugarait, a pirosat pedig visszaveri. Az autóra pillantva a retinánk a visszavert piros fényt érzékeli és azt az üzenetet küldi az agyunknak, hogy az autó piros. Az árnyalat ugyanakkor a napfény színhőmérsékletével együtt változik.
Míg az autó a déli napsütésben határozottan pirosnak tűnik, az éjszakai égbolt alatt kékesebb
árnyalatot ölt, fluroeszcens fényben pedig inkább tűnik sárgábbnak
árnyalatot ölt, fluroeszcens fényben pedig inkább tűnik sárgábbnak
Színhőmérsékletek a Kelvin-skálán
A színmemória az őrületbe kergethet!
Az agyunk idővel megtanulja, hogy az egyes tárgyaknak hogyan kell(ene) kinézniük, ezt a tudást pedig mindenre alkalmazzuk, amit látunk. A fehér egy jó példa lehet. Magazinok, napilapok oldalai vagy épp a nyomtatópapír mind-mind fehér, de ha egymásra rétegezzük őket láthatjuk, hogy a fehér árnyalatok között is van különbség. Az újság lapjai sárgábbnak tűnnek, mellette pedig a nyomtatópapír még világosabbnak hat, mint elsőre érzékeltük. Ez azért lehetséges, mert a szemeink minden esetben hajlamosak a legvilágosabb részt megragadni – nevezzük fehérnek – és minden színt ehhez a „fényes szinthez” viszonyítani. A Beau Lotto által megalkotott optikai illúzió jól illusztrálja, hogyan képes a színmemória teljesen megváltoztatni egy szín megjelenését.
R.Beau Lotto - Optikai illúzió
A kocka tetején és elején elhelyezkedő középső négyzetek egészen eltérőnek tűnnek – elöl narancs, fent pedig barna. Vagy mégsem? Ha a többi négyzetet kitakarjuk láthatjuk, hogy a két megmaradt négyzet valójában egyforma. Ez azért lehetséges, mert az agyunk tudat alatt figyelembe veszi a fényforrást és mentálisan korrigálja a kocka elején árnyékban lévő négyzetet. Referenciapont nélkül mindannyian a saját módunkon érzékeljük a színeket. Különböző emberek különböző vizuális jeleket észlelnek, mely megváltoztatja a színek érzékelését és interpretációját. Ezt az alapvető elvet rendkívül fontos megérteni az olyan iparágakban, ahol a színek pontossága létfontosságú.
Forrás: X-Rite blog
Felkészülés a zöld változásra
Az Angelantoni Test Technologies (ACS) régóta élen jár a zöld átállásban, melynek részükről az egyik legfontosabb eleme a hagyományos fluorozott hűtőgázokról a CO2-ra (R744) való váltás, amelynek GWP-je (globális felmelegedési potenciálja) 1.
bővebben
Lökéshullám spektrális elemzése
A „Shock Response Spectra” fogalmat Dr. Maurice Biot alkalmazta először 1932-ben a földrengések jellemzésére, de széleskörű elterjedésére a hidegháború és a nukleáris fegyverek hatásainak kutatására kezdték alkalmazni elsősorban az amerikai haditengerészetnél az 1960-as években. A szimuláció során mind az ágyú lövések, mind a találatok, illetve a víz alatt robbanó töltetek által okozott mechanikai lökések súlyosságának mutatójaként használták.
bővebben
17. Nemzetközi Mocon Konferencia
Idén immár 17. alkalommal kerül megrendezésre a csomagolásvizsgálat témakörével foglalkozó Nemzetközi Mocon Konferencia, ezúttal a németországi Höhr-Grenzhausenben.
bővebben
Kérdezz-felelek Matt Kreiner termékmenedzserrel a Hitachi új, FT230 XRF készülékéről
Matt Kreiner a Hitachi bevonatelemző készülékeinek gyártásáért felelős termékmenedzser. Munkája során A Hitachi világszerte jelenlévő, különböző iparágakban tevékenykedő, bevonatokkal dolgozó felhasználói hálózatára fókuszál és igyekszik új megoldásokat találni azokra a kihívásokra, melyekkel a partnerek a napi munka során szembesülnek. A cégnél töltött 19 éve során jelentős tapasztalatot szerzett az XRF technológiával kapcsolatban és számos különböző szerepben próbálhatta ki magát.
bővebben
Új keménységmérővel bővült cégünk tesztkapacitása
Cégünk egyik fontos projektje a testORG, melynek keretében nem csupán a hazai laboratóriumok tesztkapacitását igyekszünk összefogni és egyszerűen elérhetővé tenni partnereink számára, de egyben saját laboratóriumunk eszközparkját és mérőkapacitását is folyamatosan növeljük. A már meglévő eszközök mellé nemrég sikerült beszereznünk egy új Innovatest Falcon 600 keménységmérőt, mely várhatóan fontos részét képezi majd a repertoárunknak. Az alábbiakban a készülékről találhatnak néhány alapvető információt.
bővebben
A tisztaságvizsgálat főbb típusai
A felület tisztasága szinten minden felületkezelő gyártási eljárás, bevonatfelvitel előtt kritikusan fontos. A szennyeződések forrása szerteágazó. Olajmaradék egy gyártó gépből, lerakódások, salakok a gyártási eljárásból, hűtő- és korróziógátló folyadékok, korróziós lerakódások, vagy akár emberi érintésből származó szennyeződés olyan sokszor láthatatlan problémát okoz, ami nehezíti a felületkezelők munkáját. Az ilyen szennyezők ronthatják a bevonat tapadását, a felület egyenletességét, némely esetben korrózióhoz, vagy mechanikai meghibásodásokhoz vezethetnek. Az alapanyagtól, a termék méretétől, az alkalmazás típusától függően számost tisztítási eljárást találunk, de hogy történik ezeknek a minőség ellenőrzése?
bővebben