Színérzékelés 2. rész - A színek és a gyártás

A cikksorozat első részében mondhatjuk, hogy fény derült a fény szerepére a színérzékelésünk szempontjából. A mai, második részben pedig a színek tudománya és a gyártás, illetve fotográfia kapcsolata kerül terítékre. Különös tekintettel arra, hogy a tárgyak fényvisszaverő vagy épp elnyelő tulajdonságai, illetve a megtekintési technológiák hogyan hatnak a befogadásra.

Visszaverni vagy elnyelni…ez itt a kérdés

Azt, hogy egy tárgy milyen színeket nyel el vagy ver vissza az anyagán – fém, műanyag, textil – és a színezéséhez használt festéken vagy tintán múlik. A tárgy anyagának, vagy épp a festék formulációjának megváltoztatása hatással lesz ezekre a tulajdonságokra, ezáltal pedig az általunk érzékelt színre is. Ez a tény óriási kihívást jelent a gyártással foglalkozó ipari szereplők számára.

Vegyünk példának egy fejhallgatót, melynek alkatrészei különböző gyáregységekben készülnek. Az egységes színek elérése az összes alkatrészen nem egyszerű. Csak mert a bőrből készült párnák, a szivacs bélés és a festett fém készüléktest a gyári világítás alatt egyforma színűnek tűnik, még nem jelenti azt, hogy a bolti fluoreszcens lámpák, a kinti napfény vagy a vásárló otthoni lámpái alatt is ugyanez lesz a helyzet.

 

 
A vásárló számára ugyanakkor kifejezetten fontos, hogy a színek TÉNYLEGES egyezést mutassanak. Beszednénk például egy olyan vitamint, melynek dobozában a tabletták fele egy árnyalattal világosabbnak tűnik, mint a többi? Megfőznénk-e egy csomag tésztát, melynek a fele jól láthatóan sötétebb barna árnyalatot mutat? Valószínűleg nem.

A színegyezés tehát a gyártásban is létfontosságú. A színek ellenőrzésére szolgáló színnéző kabinok lehetővé teszik azt, hogy az egyes alkatrészeket egymás mellé helyezzük és eközben megváltoztassuk a megvilágítás típusát. Ezáltal képet kaphatunk arról, hogyan néznek ki a színek és továbbra is egyeznek-e a környező színek elménkre gyakorolt trükkös hatása ellenére. A ColorChecker palettáról különböző fénycsövek alatt készült képek jó példát szolgáltatnak erre.

 

 

Színérzékelés a digitális fényképezésben

A színérzékelés legalább annyira fontos a fotográfia területén is, mint a gyártásban. Ki szeretne például zöldes árnyalatot ölteni a születésnapi fotóján? A pontos színek fényképezővel való megörökítése a megfelelő fehéregyensúllyal kezdődik. Ahogy a cikksorozat előző részében a nyomtatópapír példáján keresztül említettük, a fehér mindig ugyanolyannak tűnik, hacsak egy referenciapont nem változtatja meg érzékelésünket. A fényképezők ugyanígy működnek. Mostanra tudjuk, hogy a kora reggeli napfény sárgább színt kölcsönöz a tájnak és a tárgyaknak, a napfényben minden kékebbnek tűnik, a fluoreszcens fény pedig „zöldít”. A fehéregyensúly beállítása segít megérteni a kamerának, hogy valójában mi fehér, így a fényforrás alapján a megfelelő színeket képes rögzíteni.

Bár számos digitális kamera automatikus fehéregyensúlyt kínál a különböző „díszletekhez”, mint pl.: kültér, beltér vagy épp holdfény, azonban ez nem túl pontos. Hogy biztosak lehessünk a színek pontos megörökítésében, a legjobb, ha fehéregyensúly-kártyát használunk, mint amilyen pl. az X-Rite ColorChecker palettája is. Ezáltal minden fotó előtt manuálisan állíthatjuk be a fényképezőn a fehéregyensúlyt. Ennek legegyszerűbb módja, ha ráközelítünk (zoom) a fehéregyensúly-kártyára, majd megnyomjuk a fehéregyensúly gombot (vagy épp kiválasztjuk a menüből). Szemmel is jól láthatjuk majd ahogy a kép természetesebbé/semlegesebbé válik, innentől pedig sínen vagyunk.

A technológia pedig még nagyobb zavart okoz

A színek kommunikációjának szempontjából a technológia hidat, de útakadályt is képezhet. Sétált már be valaha műszaki áruházba és csodálkozott el azon, hogy minden egyes TV képének színe – még az azonos gyártók esetén is – teljesen máshogy néz ki?
 

 
 
Habár a modern technológia kiváló a gyors és egyszerű kommunikációra, a színiparban dolgozók számára komoly problémákat okozhat. Vegyük alapul a módokat, ahogy a színeket látjuk: TV, PC, telefon, tablet, nyomtatott képek stb. Ezek közül mindegyik kicsit másképp jeleníti meg a színeket. Az elektromos eszközök az additív RGB) színmodellt használják, míg a nyomtatók a szubtraktív (CMYK) változatot. Emellett a felbontás is különböző lehet, illetve az egyes eszközök más-más színtereket használnak a megjelenítésre. Ha a dolgunk az, hogy biztosítsuk a helyes színmegjelenítést, a dolgok problémássá válhatnak.

A színkezelés során ugyanakkor adatfájlokat hozhatunk létre, melyek tartalmazzák a digitális eszközök egyéni karakterisztikáját. Ezek a profilok teszik lehetővé az eszközök közötti színegyezést, legyen szó monitoron látott és nyomtatott színekről, egy analóg és egy digitális képről, vagy akár két, különböző anyagra és különböző tintával nyomtatott képről.  

Forrás: X-Rite blog

 
 

Felkészülés a zöld változásra

Az Angelantoni Test Technologies (ACS) régóta élen jár a zöld átállásban, melynek részükről az egyik legfontosabb eleme a hagyományos fluorozott hűtőgázokról a CO2-ra (R744) való váltás, amelynek GWP-je (globális felmelegedési potenciálja) 1.

bővebben

Lökéshullám spektrális elemzése

A „Shock Response Spectra” fogalmat Dr. Maurice Biot alkalmazta először 1932-ben a földrengések jellemzésére, de széleskörű elterjedésére a hidegháború és a nukleáris fegyverek hatásainak kutatására kezdték alkalmazni elsősorban az amerikai haditengerészetnél az 1960-as években. A szimuláció során mind az ágyú lövések, mind a találatok, illetve a víz alatt robbanó töltetek által okozott mechanikai lökések súlyosságának mutatójaként használták. 

bővebben

17. Nemzetközi Mocon Konferencia

Idén immár 17. alkalommal kerül megrendezésre a csomagolásvizsgálat témakörével foglalkozó Nemzetközi Mocon Konferencia, ezúttal a németországi Höhr-Grenzhausenben.

bővebben

Kérdezz-felelek Matt Kreiner termékmenedzserrel a Hitachi új, FT230 XRF készülékéről

Matt Kreiner a Hitachi bevonatelemző készülékeinek gyártásáért felelős termékmenedzser. Munkája során A Hitachi világszerte jelenlévő, különböző iparágakban tevékenykedő, bevonatokkal dolgozó felhasználói hálózatára fókuszál és igyekszik új megoldásokat találni azokra a kihívásokra, melyekkel a partnerek a napi munka során szembesülnek. A cégnél töltött 19 éve során jelentős tapasztalatot szerzett az XRF technológiával kapcsolatban és számos különböző szerepben próbálhatta ki magát.

bővebben

Új keménységmérővel bővült cégünk tesztkapacitása

Cégünk egyik fontos projektje a testORG, melynek keretében nem csupán a hazai laboratóriumok tesztkapacitását igyekszünk összefogni és egyszerűen elérhetővé tenni partnereink számára, de egyben saját laboratóriumunk eszközparkját és mérőkapacitását is folyamatosan növeljük. A már meglévő eszközök mellé nemrég sikerült beszereznünk egy új Innovatest Falcon 600 keménységmérőt, mely várhatóan fontos részét képezi majd a repertoárunknak. Az alábbiakban a készülékről találhatnak néhány alapvető információt.

bővebben

A tisztaságvizsgálat főbb típusai

A felület tisztasága szinten minden felületkezelő gyártási eljárás, bevonatfelvitel előtt kritikusan fontos. A szennyeződések forrása szerteágazó. Olajmaradék egy gyártó gépből, lerakódások, salakok a gyártási eljárásból, hűtő- és korróziógátló folyadékok, korróziós lerakódások, vagy akár emberi érintésből származó szennyeződés olyan sokszor láthatatlan problémát okoz, ami nehezíti a felületkezelők munkáját. Az ilyen szennyezők ronthatják a bevonat tapadását, a felület egyenletességét, némely esetben korrózióhoz, vagy mechanikai meghibásodásokhoz vezethetnek. Az alapanyagtól, a termék méretétől, az alkalmazás típusától függően számost tisztítási eljárást találunk, de hogy történik ezeknek a minőség ellenőrzése?

bővebben