Színlátási képességünket számos dolog befolyásolja. Sok esetben nem számít, hogy a piros szín, amit én látok, más számára egy másik árnyalatként jelenik meg. Ettől például egy ház még ugyanúgy ház lesz. De az olyan iparágban dolgozók számára, ahol a színek érzékelése és értékelése a munka része nagyon is fontos. A cikksorozat újabb részében górcső alá vesszük az emberi szemet és azt, hogy a környezet hogyan befolyásolhatja azt, amit látunk.
A szem
Kezdjük a témát egy kis anatómiával. A színlátás folyamata ugyanis egészen lenyűgöző. Amikor a fény belép a szem szaruhártyáján keresztül, a lencse fókuszba helyezi a tárgyat, és fordított képet hoz létre a szem hátsó részén, a retinán. A retinában találhatók a fotoreceptorok, vagyis a pálcikák és a csapok. A pálcikák nem képesek színeket megkülönböztetni, vagy egyáltalán színeket látni. A feladatuk az, hogy érzékeljék a fényváltozást és segítsenek alkalmazkodni a szemnek, hogy – akár sötétben is – láthassunk. A csapok ezzel ellentétben a színlátásért felelnek. Három típust különböztethetünk meg, melyek egyenként a piros, a zöld vagy a kék szín látásáért felelnek. RGB…a három alapszín mely összekeveredve létrehozza a színek csodáját, melyet a világból érzékelünk.
Az emberi szem keresztmetszete és a retina nagyított képe megmutatja az idegeket, melyek a fény érzékeléséért felelnekés továbbítják a csapok és pálcikák felé
A pálcikák és csapok a retina teljes területén szét vannak szórva, így szemünk nagy része képes színt látni és navigálni a változó fényviszonyok között. Van azonban a szem hátulján egy kis gödröcske, a sárgafolt, mely kizárólag csapokat tartalmaz. Így tehát ez szemünk színlátásra specializálódott területe. Ha a szem végzett a munkájával és befogadta az összes szín- és fényadatot, az információkat a látóidegen keresztül az agyba továbbítja további elemzés céljából. Az agyunk a másodperc törtrésze alatt jelenti is, hogy mit látunk. Lenyűgöző nemdebár? Természetesen azért sok minden el is romolhat a folyamat közben…
A retina fáradása
A szemünk meglehetősen fáradékony szerv. Vegyük példának ezt a képet. Nézzék a pontot 30 másodpercig, majd csukják be a szemüket.
Amit csukott szemmel látnak, azt utóképnek nevezik. A szemünkben lévő csapok piros, zöld és kék színekre érzékeny fotokémiai anyagokat tartalmaznak. Ha pár másodpercnél hosszabb ideig bámulunk egy tárgyra, ezek az anyagok elkezdenek kimerülni és a csapok helytelen információkat küldenek a gyanútlan agy felé. Ha a dolgok kicsit furcsának tűnnek, miután tartósabban egy képre bámultunk, semmi gond. A szemünk pár perc alatt újrakalibrálja magát. A legjobb módszer ennek felgyorsítására, ha becsukjuk a szemünket és hagyjuk pihenni, vagy ha egy világos, semleges szürke színre nézünk, míg azt nem észleljük, hogy a színek újra normalizálódtak.
Egy gyors kérdés: Melyik a legjobb nap a színlátásra?
A péntek, mikor már a hétvégét várhatjuk és egy sikeres hetet tudhatunk a hátunk mögött? Esetleg a szerda, mely kettévágja a munkahetet?
A válasz valójában a hétfő. Csakúgy, mint a testünk, a szemünk is frissebb és kipihentebb a hétvégi feltöltődés után.
Háttéreffektusok
Íme egy másik „rejtély”. A nyilak egyforma színűek?
Valóban nem úgy tűnik, de mégis egyformák. Nem hiszik el? Kövessék a szürke keretet a kép körül. A szürke szín ugyanaz marad. A kép bal oldalán lévő nyíl sötétebbnek és kékebbnek tűnik, mivel a sárga háttér nagyban befolyásolja a szemünk helyes színlátási képességét. Ezt a jelenséget nevezzük szimultán kontrasztnak. Egy újabb trükk, mely könnyedén megtéveszti a szemünket.
Habár ez egy elég nyilvánvaló példa volt, a háttérhatások finoman, de egész nap jelen vannak anélkül, hogy egyáltalán észlelnénk. Ha a munkánk a színek értékelése és összehasonlítása fontos, hogy tisztában legyünk a színlátásunkat befolyásoló különböző hatásokkal. Ha ez nem lenne elég, itt még nincs vége!
Fényviszonyok
A fény hatalmas szerepet játszik a színérzékelésben. Erről már esett szó a cikksorozat első részében is. Azt, hogy az agyunk milyen színt fog fel valójában a fény színe határozza meg. Gondoljunk csak arra, milyen módon változnak a kertünk színei ahogy a nap végighalad az égen. Napkeltekor minden sárgás-narancs köntösben pompázik. Délben egy napsütéses napon a környezet hűvösebb, inkább kékes árnyalatot ölt. Mikor pedig a nap nyugovóra tér, mindenre árnyék vetül. A dolgok színének egész napos változását tehát a fény színei okozzák, még ha maguk a tárgyak valójában ugyanazok is maradnak.
Környezeti hatások és a színérzékelés
Mit jelentenek tehát ezek a környezeti hatások azok számára, akik elemzik és összehasonlítják a színeket? Számukra alapvető fontosságú a fény színérzékelésre gyakorolt hatásának megértése, nélkülözhetetlen tisztában lenniük azzal, hogy a szemüket könnyen be lehet csapni és használniuk kell a színtudomány szakemberei által létrehozott különböző megoldásokat és módszereket.
1. Egy fáradt szem nem képes jó döntéseket hozni a színekkel kapcsolatban, különösen, ha egy erősebb szín előzetesen túlzottan nagy mértékben stimulálta. A megtekintés előtt pihentessük a szemünket, az adott tárgyat/színt gyorsan tekintsük meg, majd a következő értékelés előtt ismét pihenjünk meg.
2. Mindig figyeljünk a környezetre. A környező színek eltérőnek láttathatnak egy másik színt. Az összevetéshez használjunk színnéző kabint, mely garantálja a „steril” körülményeket.
3. Ismerjük fel a színt megvilágító fény típusát. Egy színnéző kabin segíthet szabályozni a fényt és garantálni az egyenletességet.
4. A szín adatainak elemzéséhez használjon színmérő eszközt. Egy színmérő vagy spektrofotométer könnyedén képes megmérni a mintáról visszaverődő fényt. A környező színekről pedig tudomást sem vesz.